~Shagya arab vagy Bábolnai arab
az arabok féltett kincsének magyar utódja
1989-ben II. József, a Habsburg-Lotaringiai-ház uralkodója, Bábolna-Banapusztán magalapította a Bábolnai Császári és Királyi Ménest. A helyszínt startégiai okokból választották: Bábolna félúton volt a császári főváros, Bécs, valamint az ekkor már lótenyésztéssel bíró Mezőhegyes között. Bábolnát eleinte Mezőhegyes egyfajta "fiókállomásaként" működtették, később azonban két rendeletnek jóval túlnőtte ezt a szerepkört. Az első határozat1806-ban látott napvilágot, mikor I. Ferenc császár elrendelte, hogy mostantól "kiváló és nemes" lóállomány tenyésztése a cél. A rendelet létrejöttének oka az volt, hogy a hadseregnek az addignál gyorsabb, szívósabb és eggyuttal nemesebb küllemű lovakra volt szüksége. 1816. március 18-án megszületett az a határozat, miszerint a maga arab vérhányaddal rendelkező bábolnai, illetve az ausztriai Radatutz ménesból származó, szintén arab vérvonalakat hordozó kancákat mostantól csak arab telivér ménekkel szabad csak fedeztetni. A rendelet életbelépésének ideére tehető a shagya-arab fajta létrejötte. Még ebben az évben, a napóleoni háborúk során, öt arab mént zsákmányoltak Franciaországban, melyek Bábolnára kerültek. Emellett több tisztavérű arab mént vittek a ménesbe, melyeket a császári megbízottak arábiai expedíciók során szereztek. A shagya-arab 1878-1900-ban, két párizsi világkiállításon mutatkozott be a nemzetközönség előtt. A fajta virágkora az 1932 és 1942 közötti időszakra tehető, mikor Bábolna és az ott tenyésztett állomány Pettkó-Szandtner Tibor ménesparancsnok irányítása allatt világhírnévre tett szert. Bábolna súlyos károkat szevedett a második világháború során, a háború után pedi szocialista mezőgazdaságot építettek ott ki. A ménes fennmaradása ekkoriban az igen jövedelmező bábolnai baromfitenyészetnek volt köszönhető. A shagya-arabot 1978-ba ismerte el külön fajtaként az Arab Lovat Tenyésztők Világszövetsége. A fajtára jellemző, hogy egyedei a több 100 éves fajtatiszta tenyésztésnek köszönhetően igen egységesen örökítenek. Leginkább távlovaglásra és hobbi célokra használják, de díjugratásba is számos vérvonallal is találkozhatunk, melyben fellehetőek arab ősök (pl.: Ramzes, Gazal VII és Bajar)
Vérmérséklet: melegvérű
Marmagasság bottal: 149-160 cm
Szín: minden alapszín, de a tarka nem kívánatos
Felépítés: arányos testfelépítés, finom, egyenes vagy csukafej, ívelt, magasan illesztett nyak, erős mar, középhosszú hát, erős lábszerkezet
Jellemzők: nagy teherbírású, élénk, intelligens, nemes küllemű
Hasznosítás: hátaslóként és fogatban
Származási hely: Magyarország, Bábolna
Eredet: 19. század
Élettere: kontinentális éghajlat (ősök: sivatag, szavannák)