~Kisbéri félvér

a katonaság egykori hátasa, ma sokoldalú sportló

 

A kisbéri félvér a ménes eredeti otthonáról, a Komárom megyei Kisbér településről kapta a nevét. A 15ezer hektáros terület, mely eredetileg Batthyányi Kázmér gróf családi birtoka volt, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után került császári kézre. I. Ferenc József az újonnan szerzett katonai ménes kialakítását rendelte el, melynek célja egy "nemes vérű lófajta" kitenyésztése, valamint az ország ménállományának javítása és bővítése lettt. A ménest, mely eredetileg angol telivérek tenyésztésére volt hivatott, 1853-ban alapították. Megfelelő egyedszámú arab telivér állomány hiányában azonban telivérek behozatala mellett igen vegyes származású, de mind küllem, mind típus alapján következetesen össszeválogatott kancák alkották a kisbéri ménest. Az egyedek főként arab, spanyol, norfolki és meckleburgi fajtájuak voltak. Ezt a kancaállományt számos generáción át csak angol telivér mének fedezhették. A 20. század elején alakultak meg a fajta máig híres törzsei: Fenék, Filou, Kozma, Maxim, Shannon stb. Ezek a nevek nem csak a kisbéri fajtában lelhetők fel: sok, származás szempontjából vegyes hátterű, eredményes modern sportló őseinek valamelyike vezethető vissza ezekhez a vérvonalakhoz. A kisbéri félvért többször nemesítették, vagy erősítették más fajtákkal: a mezőgazdaság térhódítása niatt például furioso-north star fajtájú mének tették tömegesebbé az állomány egy részét. Később, a két világháború között, három trakehneni mén: Formás, Lobogó és Széplak került a ménesbe. A trakehenini a kisbérihez igen hasonló genetikai háttérrel bír, ezért ez az ilyen jellegű keresztezés a fajta jó tulajdonségainak továbböröklését erősítette. Érdekesség, hogy a trakehnini tenyésztésében is használtak kisbéri lovakat. Az 1848-as születésű Burnus például - mely dr. Reiner Klimke igen sikeresen szerepelt nemzetközi lovastusaversenyeken, majd  a trakehnini fajta egyik híres törzsménje lett - anyai ágon Fenék és Maxim kisbéri vérvonalakból szérmazik. A második világháború során a többi hagyományos magyar lófajtához hasonlóan a kisbéri állomány is jelentős károkat szenvedett. A Kisbérről különböző helyekre kimenekíteni próbált 610ló közül mindössze 150 egyed került vissza az országba. 78 ló a USA-ba került, és ezt az állományt máig fajtatisztán tenyésztik tovább. Az itthon megmaradt egyedekre azonban nehezebb sors várt: a ménes először Bábolnára, majd Parragpusztára és Alsóvasdinnyére. A hábotú után, a sárvári ménes kancáinak bevonásával valamennyire regenerálni a fajtát, az 1960-as években azonban háttérbe szorult a fajtatiszta-tenyésztés, és a lóállomány mérete kritikusra csökkent. A kisbéri félvért 1989 óta saját tenyésztőegyesület gondozza. Hála nekik, a fajta ma már 1000 tenyészkancát és több mint 140 fedezőmént tudhat magáénak, és az utóbbi 20 év tudatos tenyésztői munkája jelentős minőségi javulást hozott. A mai kisbéri félvér megfelel a modern sportok kívánalmainak: sokoldalúan és eredményesen hasznosítható díjugratásban, lovastusában, fogathajtásban és díjlovaglásban.

 

Vérmérséklet: melegvérű

Marmagasság bottal: 160-170

Szín: sárga, ritkábban pej, elvétve fekete és szürke, a deres és a tarka nem elfogadott

Felépítés: arányos testfelépítés, nemes, egyenes vonalú fej, hosszú, középmagasan illesztett nyak, magas mar, közepesen hosszú hát, közepesen széles, jól izmolt far, szabályos lábszerkezet

Jellemzők: intelligens, könnyen kezelhető, sokoldalúan hasznosítható, a legtöbb lovassportban tehetséges

Hasznosítás: elsősorban hátaslóként, de fogatban sem ritka

Származási hely: Magyarország, Kisbér

Eredet: 19. század

Életterre: kontinentális éghajlat

 

Oldal: ~Kisbéri félvér
I love horses~ itt mindent megtalálsz ami lovas!!:D - © 2008 - 2024 - ilovehorsees.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat